A tanárképzés jelenlegi megújítását a folyamatosság és a szükségszerű változtatás egyensúlyban tartása a köznevelés igényének erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerő-piaci követelményeknek való megfelelés, a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése irányítja. A tanárképzés megújításának alapelve egy, a tanár pálya iránti elhivatottságának és szakképzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése. A jogszabálytervezet véleményezésének határideje: 2012. szeptember 12.

Ö S S Z E F O G L A L Ó
Az előterjesztés célja
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény törvényi szinten szabályozza a tanárképzés szerkezetében végrehajtandó változásokat, továbbá kormányrendeleti felhatalmazást ad a képzés szerkezetének, a tanári szakok és a mesterképzés szakosodási rendszere általános szabályainak meghatározására és miniszteri rendeleti felhatalmazást ad az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározására.

Az előterjesztés a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről rendelkezik

A tanárképzés jelenlegi helyzete, hiányosságai és szerkezeti megújításának célja
A társadalomban és gazdaságban végbement, a felsőoktatás fejlődését meghatározó változások és az Európai Unióhoz kötődő vállalások alapján az 1993. évi felsőoktatási törvény szabályozását felváltó 2005. évi törvény átalakította a felsőoktatás képzési rendszerét.
A pedagógusképzés Magyarországon a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb képzési ága. A főbb ágak közül is a tanárképzés a legösszetettebb mind ismerettartalmát, mind intézményi képzési feltételeit tekintve. A tanárképzés ment át a legjelentősebb változáson.
A felsőoktatás képzési rendszerében történő 2005. évi radikális változtatást, 2007-től a tanárképzésben is az egységes, osztott képzési rendszer bevezetését két elv vezette. Az egyik a tanári szakma és a tanárképzés elismertsége növekedésének elősegítése, a másik az egymásra épülő képzési ciklusok rendszerébe illesztése volt.
Az osztott képzés kritikájaként többek között a két tanári szakképzettség kredit mennyisége közötti jelentős eltérést; a szaktudományos, szakterületi ismeretekre fordított kreditek elégtelenségét, aránytalanságát; a természettudományos tanári szakokra jelentkezők alacsony számát; a tanévhez nem igazodó gyakorlati félév miatti tanévközi oklevélszerzési időpontot; a mesterképzés egy tanári szakként való szervezését és annak erőteljes pedagógiai és pszichológiai irányultságát fogalmazták meg, továbbá azt, hogy a speciális iskolai feladatokra nem elsősorban specializációként az egyes tanárszakokra épülően, hanem önálló, második szakként is létesültek tanárszakok.

Új törvények szabályozzák a közoktatást, a felsőoktatást, és a szakképzést. A három oktatási rendszer legtöbb ponton a tanárképzés területén érintkezik, amely képzés egyrészt a közoktatás igénye, másrészt a felsőoktatás intézményi és képzési rendszerének részeként alakul. A tanárság életpálya megközelítésében a folyamatos fejlődés kiemelt jelentőséget kap, amelyben a tanári életút első szakaszaként a tanárképzés minősége meghatározó.

A köznevelés területén a pedagógusok munkájának elismerése érdekében történt lépésekkel, az új, oktatási ágazatot szabályozó törvényekkel a pedagógus szakma tekintélyének emelése érdekében hozott kormányzati döntésekkel összefüggésben, az osztott rendszerű tanárképzés által hordozott anomáliák kijavítása, és az általa elért eredmények továbbfejlesztése érdekében, a tanárképzés képzési idejének növelése, a szaktárgyi felkészítés arányainak kiegyenlítése, egységesítése, a tanári felkészítés szakterülethez szervesen kapcsolódó oktatása az osztatlan, legalább öt éves képzés visszaállítását eredményezte.

Az oktatás minőségében és a nevelés hatékonyságában a tanárnak kulcsszerepe van. A tanári képesítés alapvető elemei: a szaktudományos tudás és az ehhez szervesen kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani elméleti és gyakorlati tudás, készség, képesség.

A tanárképzés jelenlegi megújítását a folyamatosság és a szükségszerű változtatás egyensúlyban tartása a köznevelés igényének erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerő-piaci követelményeknek való megfelelés, a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése irányítja. A tanárképzés megújításának alapelve egy, a tanár pálya iránti elhivatottságának és szakképzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése, amelynek sarokkövei:
- a Nemzeti alaptanterven alapuló szakterületi tudáshoz szervesen kapcsolódó pedagógiai-pszichológiai ismeretek,
- a hangsúlyossá váló gyakorlati képzés, ezzel párhuzamosan a folyamatos tanári önképzés,
- a munkaerő-piaci igényekre válaszoló, az elhelyezkedést segítő, irányított szakpár választás és képzési tartalom,
- a pedagógus-pálya kiszámíthatóbbá válása,
- az öngerjesztő képzési túlkínálat valóságos szükségletekhez és kilátásokhoz való igazítása,
- államilag finanszírozott hallgatói helyek biztosítása a tanárképzésben.

A tanárképzés szerkezete átalakításának alapvető célja a tanári szakma professzionalizálása, a képzés minőségének biztosítása, a leendő tanárok szaktudományos felkészültségének, ismereteinek növelése. A tanári munkában, illetve a tanári képesítés megszerzésében különösen fontos szerepe van annak, hogy növekszik az iskolai tanítási gyakorlat aránya és súlya.


Az Összefoglaló teljes terjedelmében és a jogszabálytervezet elérhető:kormany.hu

Véleményezési határidő: 2012. szeptember 12.
Véleményezési cím: jogalkotas@emmi.gov.hu