Városlista
2024. május 2, csütörtök - Zsigmond

Hírek

2014. Szeptember 25. 05:00, csütörtök | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Magukra vallottak a hitelintézetek a devizahitel-perekben

Magukra vallottak a hitelintézetek a devizahitel-perekben

Több mint 450 esetben a bankvilág szereplői is elismerték, hogy tisztességtelenek azok az egyoldalú kamatemelésről szóló kikötések, amiket korábban maguk szövegeztek meg és építettek be hitelszerződéseikbe - írja a Magyar Nemzet.

Az első adósmentő törvény alapján a bankoknak nagyjából háromezer általános szerződési feltételről kellett számot adniuk a felügyeletnek. A vitatott kikötéseket tartalmazó hitelmegállapodások alapján megközelítőleg 6500 milliárd forintot követelnek az adósoktól a pénzintézetek.

Számos határidőt, eljárást határozott meg a július elején megszavazott első adósmentő jogszabály. Más rendelkezések mellett a törvény eleve azt feltételezte, hogy a bankok egyoldalú kamatemelése tisztességtelen, érvénytelen volt, ám megadta a bankoknak a lehetőséget, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsák a bíróságon. A pénzügyi szervezetek augusztusban juttathatták el érveiket az igazságszolgáltatáshoz.

Az általános szerződési feltételek kapcsán ugyanakkor más tennivalójuk is akadt a bankoknak. A pénzvilág érintett szereplőinek augusztus végéig részletes jelentést kellett tenniük arról, hogy a jogi előírások alapján az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó korábbi szerződéseik mely kikötései tekinthetők tisztességtelennek.

A pénzügyi szolgáltatók felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank részletesen felfedte a hitelintézmények bejelentéseinek legfontosabb elemeit. Ezek szerint pontosan 206 pénzintézet küldte meg a szükséges adatokat. Ez azt is jelenti, hogy az országban működő körülbelül négyszáz szervezet fele nyújtott egyoldalú drágításra is lehetőséget adó devizaalapú vagy forinthitelt a korábbi években. A bankoknak a hajdani megállapodások kikötései közül összességében nagyjából háromezer általános szerződési feltétel tisztességtelen vagy tisztességes voltáról kellett számot adniuk az első adósmentő törvény előírása alapján.

A jogszabály lehetővé tette, hogy a pénzügyi szervezetek kifejthessék álláspontjukat a szóban forgó szerződéses pontokról. Bizonyos esetekben a bankok nem éltek ezzel, körülbelül 2300 kikötésnél pedig úgy ítéltek meg, hogy a korábbi pontok tisztességesek. Több mint 450 feltétel ügyében viszont maguk a hitelintézetek is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a hajdan megkötött kölcsönszerződéseikben szereplő egyes kitételek, előírások nem állják ki a jogi próbát, azaz tisztességtelennek számítanak.

A felügyeletnek címzett banki adatsorok ezeken kívül más információkat is tartalmaztak: az érintett hitelszerződések azonosítási számát és azt, hogy összességében mekkora követelést támasztottak adósaikkal szemben a pénzintézetek azok alapján a szerződések alapján, amelyekben – a törvény feltételezése szerint – tisztességtelen kikötések is helyet kaptak.

Az MNB kimutatása szerint 114 milliárd forint kapcsolódik azokhoz a kontraktusokhoz, amelyek ügyében a pénzügyi intézmények nem foglaltak állást, vagyis nem közölték, miképpen értékelik az azokban szereplő általános szerződési feltételeket. Lényegesen nagyobb összeget – szám szerint ötezerötszázmilliárdot – várnak a hitelfelvevőktől a pénzügyi szervezetek azok alapján a megállapodások alapján, amelyekben a bankok álláspontja szerint tisztességesek voltak az általános kikötések.

Közben megközelítőleg ezermilliárd forint adósság kötődik azokhoz a szerződésekhez, amelyekben az egyik-másik kikötést a hitelnyújtók is tisztességtelennek gondolják. Az így, vagy úgy, de végső soron kétségessé váló pontokat tartalmazó kölcsönmegállapodások megközelítőleg 6500 milliárd forint tartozásról szólnak.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld

Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt

Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.

2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal

2024. Május 02. 06:44, csütörtök | Belföld

Vitályos Eszter: a kormány minden megtesz a bérek növekedéséért

A kormány ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország gazdasága újra erős legyen, a magyar embereknek legyen munkája, és a bérek tovább növekedjenek

2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld

20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz

Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.